Az éjszaka ivadékai

2009 március 31. | Szerző: jerrycomovie |

 Máskor azt mondanám, hogy az egy remek Clive Barker történet,most viszont többek között a tegnap esti és pár nappal korábbi “vendégek” jutnak az eszembe a mondatról.

Kezdem a frissebb élménnyel:

Fiatalember érkezik, egy óra után. (Nem véletlen az időpont: Az éjszaka ivadékai ilyenkor élnek igazán. Rójják unalmas útjukat, keresik a nemtommit.)

Rajta majdnem ködmön, amolyan vastag kabát. Hasonlót lágertáboros filmben láttam, hullajelölteken. Keze koszos. Köszönök, de azt nem hallja. A pulthoz lép. Kérdezném mit iszik, de azt sem hallja, mert a kolléganőm is megfordul. Inkább neki mondja: – Egy korsó sört kérek. – van a megjelenésében valami gyanús.

Hamar beigazolódik. Mikor inni kezd én tovább Zumázom, kolleginám a standot írja a pultban. A srác neki kezdi el nyomni a vakert. Visszaadni nem tudom, csak nagy vonalakban. Egyszerűen visszaadhatatlan baromság katyvasz:

– Ez egy jó hely. Az éjjel-nappaliban nem adtak sört. Lesz még erre egy-két szavam. Szólok a haveroknak. Nem fog ez így menni, ezt tudják ők is. Visszajövünk. Egyébként francia idegenlégiós vagyok. Én is, meg a barátom. Ő, a 751-es én a 752-es. Megyek majd a nyolcba. Volt ott egy kis viszályom. De nemüres kézzelmegyek. Kipakolom a romákat. Rádöbbennek majd. Te egy gyönyörű lány vagy! Van egy másik csaj, akinek tetszem. Ő mondta. Nem tudom, mit eszik rajtam, de mindegy is. Most már megyek. Azt hiszem, jobb lesz.

– Ühüm. – Bólogat a kollegina.

(Hozzáteszem, a monológ sokkal hosszabb volt, de ezt a baromságot megjegyezni, szóról-szóra…

Pár nappal korábban:

Hajnali kettő körül. Tábla átfordítva, hiszen ilyenkor jobb a face-kontroll: ZÁRVA

Csóka csak bejön. Jellegzetes “Csak a pultos előtt ne dőljek el, mint a zsák” formáció. Inog, mint egy kártyavár, kereszthuzatban. Még józanul sem szolgálnám ki. Nem hiányzik a vendégkörből. Szeme sem áll jól, retkes is. Étterembe, kérem, ne…

– Elnézést, már zárva vagyunk. De ittas személyt nem szolgálhatnék ki egyébként sem.

– Csak egy deci borocskát. Nem vagyok részeg. – húzza ki magát,hogy pattan a gerince. Aminek hasznát nem nagyon veszi.

– Nem ajánlatot tettem, tényt közöltem: Be vagyunk zárva!

Kicsit szörcsög: – Te csíra! – Tőmondat; nemes bosszú.

– Tényleg nem vagy részeg, féreg! Kifelé.

– Te csíra! – és szedegeti össze a szarjait. Az ilyeneknélmindig vanak koszos zsákok, megpakolva kincsekkel. – Dögölj meg… Te köcsög!

Egyszerűen nem is tud felhúzni. Csak a hangom emelem fel: – Takarodj ki, te szarházi.

Kultúrált vendéglátás: 2009