A gondolataimat szeretn\u00e9m megosztani veletek. Tudj\u00e1tok, hogy megy ez... \u00c9n le\u00edrom, ti pedig, elvileg, elolvass\u00e1tok. Els\u0151 bet\u0171t\u0151l az utols\u00f3ig. Azut\u00e1n, kis szerencs\u00e9vel, valami kis apr\u00f3 \"csillagot\" nyersz bel\u0151le. Vagy mosoly, vagy egy kellemes s\u00f3haj k\u00e9p\u00e9ben. Vagy egy k\u00f6nnycsepp\u00e9ben, amit kipislogsz a szemedb\u0151l.<\/P>\r\n
A l\u00e9nyeg, hogy nyerj te is valamit. Az \u00e9n napl\u00f3m a ti\u00e9d is!<\/P>\r\n
Kat\u00e1r\u00f3l fogok mes\u00e9lni. Egyszer\u0171 r\u00f3la hisz mostan\u00e1ban szinte csak \u0151 j\u00e1r a fejemben.<\/P>\r\n
Kata egy tal\u00e1ny sz\u00e1momra. Van kisug\u00e1rz\u00e1sa. Nagyon aranyosnak l\u00e1tom. M\u00e1r k\u00fclsej\u00e9ben is ink\u00e1bb zab\u00e1lni val\u00f3, mint mondjuk bomb\u00e1z\u00f3.<\/P>\r\n
Egyik este feldobta - vagy \u00e9n, de nem eml\u00e9kszem - hogy menj\u00fcnk el inni valamit. Azonnal igent mondtam. Az\u00e9rt nem gondolkodtam ezen, mert tudom azt, amit minden pasi: Ha egy n\u0151 iszik, k\u00f6nnyebben elcs\u00e1b\u00fal (kis szerencs\u00e9vel) \u00e9s ha elcs\u00e1b\u00fal, k\u00f6nnyebben megny\u00edlik.<\/P>\r\n
Nem a combjai... a sz\u00edve!<\/P>\r\n
Elment\u00fcnk kedvenc t\u00f6rzshelyemre, ami m\u00e9g egy \u00f3r\u00e1t volt nyitva. Lecs\u00faszott p\u00e1r tequila, pont, mint legut\u00f3bb.<\/P>\r\n
Azut\u00e1n menni kellett. Kata mondta, haza kell, hogy k\u00eds\u00e9rjem. Ellenkeztem volna, de akkor elszakadunk egym\u00e1st\u00f3l. Te m\u00e1r tudod: Nem akartam!<\/P>\r\n
Gyalog onnan viszonylag messze lakott... kicsit megm\u00e1morosodtunk is. Egym\u00e1st karolva l\u00e9peget\u00fcnk sz\u00e1momra ismeretlen utc\u00e1kon. Valahonnan a Bajcsi-b\u00f3l eg\u00e9szen a keleti fel\u00e9. \u00c9jjel. Cseper\u00e9szett.<\/P>\r\n
Besz\u00e9lgett\u00fcnk. Ha az ember nem veszi fel magn\u00f3ra, az ilyen besz\u00e9lget\u00e9sekb\u0151l csup\u00e1n foszl\u00e1nyok maradna meg. Foszl\u00e1nyok, amik \u00e1zott pap\u00edrzsebkend\u0151re eml\u00e9keztetnek. Amibe valaki az orr\u00e1t f\u00fajta, majd eltaposta egy t\u00f3cs\u00e1ban.<\/P>\r\n
Sz\u00f3val, igaz\u00e1b\u00f3l nem sok. Nem tudsz m\u00e1snap kih\u00fazni egy fi\u00f3kot a szob\u00e1dban \u00e1ll\u00f3 \u00edr\u00f3asztal alj\u00e1b\u00f3l, hogy ott tal\u00e1lj egy takarosan g\u00e9pelt k\u00e9ziratot amin ott \u00e1ll minden, ami k\u00f6ztetek elhangzott.<\/P>\r\n
De Kata t\u00f6bbsz\u00f6r megk\u00e9rdezte, szeretem-e. Nem hiszem, hogy mert ki akarta cs\u00edkarni bel\u0151lem. Most ink\u00e1bb \u00fagy \u00e9rzem, az\u00e9rt akarta tudni, mert... mert tal\u00e1n csak biztos akart lenni benne. Tal\u00e1n nem szereti a mell\u00e9besz\u00e9l\u00e9st.<\/P>\r\n
A hossz\u00fa \u00fat hihetetlen\u00fcl r\u00f6vid lesz, ha szereted azt, akivel rajta l\u00e9pegetsz. Az es\u0151 kicsit r\u00e1kezdett \u00e9s Kata megk\u00e9rt, hogy \u00fclj\u00fcnk le egy kapualjba. Mell\u00e9 \u00fcltem \u00e9s mik\u00f6zben besz\u00e9lt, azzal a m\u00f3k\u00e1san g\u00f6rb\u00fcl\u0151 sz\u00e1jacsk\u00e1j\u00e1val, \u00e9n csak b\u00e1multam \u0151t.<\/P>\r\n
N\u00e9ha m\u00e9g a szavai is el\u00fasztak messzire... Mintha nyitott szemmel \u00e1lmodtam volna.<\/P>\r\n
Azut\u00e1n gondolatai nehezebb vizekre eveztek \u00e9s eleredtek a k\u00f6nnyei.<\/P>\r\n
Kata sokkal intenz\u00edvebben \u00e9rez dolgokat, mint \u00e9n valaha is fogok. Ez j\u00f3 is, rossz is...<\/P>\r\n
De amikor ott zokogott mellettem \u00e9s \u00e9n b\u00e1tortalanul a v\u00e1ll\u00e1t, nyak\u00e1t \u00e9s arcocsk\u00e1j\u00e1t cs\u00f3kolgattam, hogy ilyen gyerekes m\u00f3dszerrel megnyugtassam, beleszerettem.<\/P>\r\n
Beleszerettem a fejecsk\u00e9j\u00e9be \u00e9s az ezer gondolatba, amik ott kavarogtak benne. Igaz\u00e1b\u00f3l, mik\u00f6zben zaklatottan s\u00edrdog\u00e1lt mellettem \u00e9s \u00e9n puha cs\u00f3kjaimmal halmoztam el, azokat a s\u00f6t\u00e9t gondolatokat akartam megcs\u00f3kolni, amikhez nem f\u00e9rhettem hozz\u00e1.<\/P>\r\n
Az emberi sz\u00e1j \u00e9s a f\u00e1jdalom valahol \u00f6szt\u00f6n\u00f6sen \u00f6sszekapcsol\u00f3dik az emberben. Ha megv\u00e1gjuk, \u00fctj\u00fck magunkat, azonnal a sz\u00e1nkba vessz\u00fck a s\u00e9r\u00fclt r\u00e9szt. A kisgyermek is feltartott ujjal szalad anyj\u00e1hoz, hogy az bibis, \u00e9s a mama adjon r\u00e1 puszit. Egy megny\u00fazott t\u00e9rd is kev\u00e9sb\u00e9 sajog, ha anyuka ad r\u00e1 gy\u00f3gypuszit.<\/P>\r\n
\u00c9n is ilyen gy\u00f3gypuszikkal akartam seg\u00edteni rajta. Nem tudom, siker\u00fclt-e, de lassan megnyugodott.<\/P>\r\n
Nem tudom, mi minden futott \u00e1t az \u00e9n agyamon, de t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az is, hogy eg\u00e9sz \u00e9jszaka lenn\u00e9k a kisp\u00e1rn\u00e1ja \u00e9s hallgatn\u00e1m, ahogyan kiadja, elmes\u00e9li mag\u00e1t.<\/P>\r\n
Szerettem volna, ha belef\u00farja v\u00e1llamba azt az \u00e9des arc\u00e1t \u00e9s beles\u00edr minden f\u00e1jdalmat, amit \u00e9rez.<\/P>\r\n
Csak \u00fclt\u00fcnk az es\u0151ben, k\u00e9t ember, ezer \u00e9rz\u00e9s, \u00e9s akkor, ott tudtam, hogy szeretem \u00e9s sz\u00fcks\u00e9gem van r\u00e1.<\/P>\r\n
Amikor elv\u00e1ltunk v\u00e9g\u00fcl, lak\u00e1sa el\u0151tt - persze egy padon, a h\u00e1z\u00e1t\u00f3l p\u00e1r m\u00e9terre m\u00e9g egy \u00f3r\u00e1t \u00e1tbesz\u00e9lt\u00fcnk \u00e9s csak akkor indultunk tov\u00e1bb, amikor a n\u00e9gy romagyerek, akik nem b\u00edrtak magukkal, egyre t\u00f6bbet oldalogtak k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk - m\u00e9g megcs\u00f3koltam, finoman, lassan \u00e9s l\u00e1gyan, mintha egy gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6t k\u00f3stolgatn\u00e9k.<\/P>\r\n
Egy tiltott gy\u00fcm\u00f6cs\u00f6t, melyet a f\u00e1r\u00f3l le sem szak\u00edthatok.<\/P>\r\n
Kata meg akart esketni, hogy nek\u00fcnk ennyi volt \u00e9s ezzel v\u00e9ge, \u00e9s ha szeretem is egy kicsit, elfelejtem az est\u00e9t. Elfelejtem a cs\u00f3kokat... Elfelejtem, amit \u00e9rzek.<\/P>\r\n
Mondtam neki, hogy nem tehetem.<\/P>\r\n
Nem tehetem, hogy ne \u00e9rezzem azt, amit \u00e9rzek.<\/P>\r\n
Tal\u00e1n csak az ital miatt cs\u00e1bult el? Tal\u00e1n csak elgyeng\u00fclt egy est\u00e9re \u00e9s kicsit odaadta mag\u00e1t? Tal\u00e1n mondtam valamit, amivel megb\u00e1nthattam? Vagy csak amikor megcs\u00f3koltuk egym\u00e1st, nem \u00e9rezte azt a kis t\u00fczet, amit \u00e9n igen \u00e9s nem is akarja \u00e9rezni?<\/P>\r\n
Nem tudom... biztosan.<\/P>\r\n
De mivel \u00fagy \u00e9rzem, nem adatik meg nek\u00fcnk t\u00f6bb, csak az marad, hogy sokat gondolok r\u00e1.<\/P>\r\n
Gondolok r\u00e1, ahogyan...<\/P>\r\n
...csak \u00fclt\u00fcnk az es\u0151ben!<\/P>","type":"rich"}