Az unicum-story

2009 május 20. | Szerző: jerrycomovie |

 Kezdődött azzal, hogy hétfőn nappalos voltam. Ennek a hátrányai: Hajnali ötkor kelés, 12 órán keresztül talpalás, sötétben hazamenés.

Mivel nem akartam, hogy kárba vesszen az est, A. barátomat behívtam, sörözzünk egyet meló után. A. ráért, egy nőismerőse szintén és a Gyrosos lány is, mikor kilenckor végzett, így egyszerre legalább hárman mindig ültünk az asztalnál. A. barátnője kb. akkor indult tovább, mikor G.L. mellénk ült. Nem ismerik egymást, nem is utálják; egyszerűen így jött ki időben.

Komótosan sörözgettünk, mikor Nünü – új kollegina fedőneve, bár nem én adtam neki – odajött asztalunkhoz egy unicumos üveggel, hogy hozta valaki, eladni. (Az éjszakában rendszeres, hogy az utcáról érkeznek arcok, akik eladásra kínálnak alkoholt, olcsóért, számla nélkül, te pedig megveszed, mert jó lesz az egy hétvégi bulira.)

Vannak visszatérő beszerzők és alkalmiak is. Az alkalmival kell vigyázni!

Jelen esetben a csóka egy magas, vörös foltoktól tarkított, alkoholista arcú figura volt. Habár a sör már gugyogott bennünk, maradt bennük némi egészséges paranoia és gyanakvás. 2500Ftért adta volna…

– Nünü, hozz légyszi két hideg poharat. – ezt Nününek mondtam. – Ha tényleg unicum, megvesszük! – ezt az alkoholistának.

Feszengeni kezdett. Lépett jobbra, lépett balra, mint a tojó galamb. Nünü bement, de mire visszatért, már A. az üveg perforációját nézegette, amivel nem volt elégedett.: – Ez lehet, hogy hamis…

Az asztalnál hirtelen alkoholista csóka mellett megjelent egy fehér inges, erősen roma származékú fiatalember. Egyszerre beszéltek.

A melegben jó volt a sör, ezért nem értettem minden szavukat, de a lényege az volt a dumának, hogy az új jövevény esetleg többet adna az unicumért.

(Mi sem vagyunk hülyék. Az új jövevény, aki a semmiből jött, az volt a “kihátrálási-terv”. Egyszerűen nem karták, hogy az ital felbontásra kerüljön.)

– Jah, ha ő többet d, akkor tessék csak, add el neki! Neked is jobb lesz… – Ezzel arra is utaltunk, hogy így többet keres a bolton (ami tudjuk, kamu) és arra is, hogy belekortyolás után nem basszuk a fejéhez a kerek üvegecskét.

Nagyban “üzletelve” eltávoztak az asztalunktól, de utánuk nézve jól láttam, nem eladó és vevő sétál tovább az úton, hanem eladó és védő.

A lényeg: Ha teraszos helységben ültök és akárki alkoholt kínál nektek utcán át, hogy alkalmi vétel, vagy kóstoljátok meg, vagy ha nem engedik, zavarjátok el a boltost. Egy időben az aluljárókban rendszeresen szedték rá az alkalmi vásárlókat kávéval feltöltött unicumokkal.

Mi most nem dőltünk be.

Nem is szeretem az unicomot!